A XX. század egyik legremekebb alkotója egész életében a természet gyermekének vallotta magát. A híres művész világot megmozgató karrierje szülővárosából, Bécsből indult száz víz irányába.  

Életút

Hundertwasser eredetileg, Friedrich Stowasser -ként látta meg a napvilágot 1928-ban. Katolikus apja halála után,zsidó származású anyja egyedül nevelte, aki még fiával együtt, időben katolikus hitre tért. A nehéz idők alatt Friedrich kénytelen volt beállni a Hitlerjugendek közé, hogy elkerülje a származása miatt rá váró sorsot. A háború után azonban egyből felvették a Bécsi Művészeti Akadémiára, ahonnan három hónappal később elindult nemzetközi karrierje felé.  A világban szinte mindenhol otthagyta a nyomát  a tengeren 2000-ben bekövetkezett haláláig. 

hundertwasserhaz3.jpg

Inspiráció 

Hundertwasser név, melyet magának választott, a "száz vízre" utal. A művész első számú inspirációja ugyanis a természet volt. Élete végéig őszintén hitt abban az alapelméletben, miszerint az ember a természetes környezet része és azt megtisztelve kell együtt élnie vele. Friedrich minden ihletét innen merítette, erről uralkodnak szabálytalan vonalai, élénk színei is. Az alkotóra az osztrák szecesszió, azon belül Klimt, Schiele és Kampmann művei hatottak leginkább. 

Hundertwasser3.jpg

Stílusa

A mindenhonnan felismerhető alkotások meghatározó és visszatérő formái a víz folymására emlékeztető spirálok, és girbe gurba alakok. Hundertwasser azt mondta, a természetben nem létezik tökéletes egyenes, így sem az építészetben sem pedig a festészetben nem szükséges jelen lennie. Élénk színeket használt és építészetében a mesterséges anyagokat vegyítette a természetes környezettel - például egy domb oldalba épített háznál. 

hundertwasser4.jpg

Környezet és környezetvédelem

Hundertwasser kiemelten fontosnak tartotta a környezet védelmét, azt vallotta, hogy az ember az építészettel rombolja természetes közegét, pedig épp hogy együtt kellene élnie vele. A művész így tevékeny részt vállalt olyan épületek közreműködésében, melyek a természet védelmét és az energiatakarékosságot segítették elő, úgy mint a bécsi ökológiai szemétégető. Stephansdomra néző lakását fákkal rendezte be és vidéki házainál napenergiát használt. 

hundertwasser1.jpg

Megjelenések 

Az alkotó első kiállítására 23 évesen, 1952-ben került sor Bécsben, majd tíz évvel később, 1962-ben a velencei Biennale-n nyitotta meg tárlatát. Innentől kezdve megállíthatatlan volt, számtlan ország és város rendelt tőle épületeket Bécsen, Barcelonán és Ázsián keresztül. Több állami szervezet, köztük az ENSZ is megbízta saját bélyegző készítésével, Új Zéland számára még zászlót is tervezett. 

Hundertwasser Vogue.jpg

Hundertwasser egyenlő az élő művészet és természet elegyével. Épületei és festményei máig képesek elkápráztatni az embereket. Nagyon sokat tett a nyugaton már divatos ökogazdaságos életmódért, képes volt megmutatni a világ egy olyan szeletét, amit sokszor elfelednek. 

Photo credit: Vogue, Paris 

Írtunk már Krakkó városáról de egy lényeges momentumot csak sejtettünk a történetből. Mégpedig a sárkány, a királylány és a királyfiak meséjét. Hogy mi igaz belőle - arra már a kutatók is rájöttek és ha végig olvassátok, Ti is megtudhatjátok. 

Történt egyszer pedig a messzi Wawel-domb környékén, hogy a folyóparti területet Krak király szerette volna elfoglalni - és hogy ők legyenek a pozitív szereplők - megművelni, felvirágoztatni. A terv sikerült is és a király és udvara akkora bulit ült, hogy arról feljegyzések se maradtak. A mulatozás hevében azonban egy dolgot nem vettek figyelembe : a domboldalon már izgatottan ücsörgő sárkányt, aki alig várta, hogy friss, mámoros hússal tömje meg bendőjét. A nagy szembesülés után a királynak és népének rendesen elkezdett fájni a feje, a sárkány ugyanis hetente egy állatot kért a látszólagos békéért cserébe. Ha nem kapott állatot, embereket evett meg helyette - és még ahhoz is volt bőr a képén, hogy a vacsora után szinte teljesen kiigya a Visztula vizét.

photo1 (14).jpg

A hosszú, rettegésben eltöltött évek alatt a király, két feltűnési viszketegségben szenvedő fia, II. Krak és Lech úgy döntöttek, az év hőseiként végeznek a sárkánnyal. A gyermekek, - ezzel is megpecsételve a "hosszú családi békét" - összedugták a fejüket, mit is kellene tenni a szörnnyel. Bekértek az udvarba ezért minden olyan sárkányölős akciómesét, amiben hős férfiak próbálkoznak eltenni a rémes lényeket fej fölül.  Durvábbnál durvább dolgokat találtak ki, míg nem egy nap egy hirtelen ötlettől vezérelve - melyet valószínűleg egy furmányos kis udvarhölgy adhatott nekik- kénnel töltött juhot adtak egy nagy és sokatmondó kacsintással az állatnak, aki ez után forgatókönyvszerűen elpusztult. 

sárkány.jpg

Az igazi muri csak ezután vette kezdetét. Sharing is caring - de nem, ha ezen a korona múlik. A fiúk, mint az örökségre évekig váró emberek, annyira összevesztek azon; hogy melyiknek is sikerült megölnie a gaz sárkányt hogy Krak kénytelen volt végezni fivérével, majd dicsőségben hazatérni a városba, miközben krokodil könnyeket ejtett testvére halála okán. A királyfi később II. Krak néven uralkodott egészen addig míg le nem bukott és el nem űzték a városból.

A figyelem ezután a király egyetlen épen maradt lányára, Wandára szegeződött, aki válogatni kezdett az udvarlók közül. De ahogy ez lenni szokott miközben a királylány a fehér királyfira várt -  a sötét paraszt érkezett egy német lovag személyében. Ritiger - a paraszt- erőszakosan döngette a lány várának kapuit, miközben az mindent elkövetett hogy a lovagot még csak ne is érdekelje. Ritiger égtelen, hiú haragra gerjedt és minden összehazudott kapcsolatát bevetve megfenyegette szegény Wandát a város elpusztításával. Wanda sajnos sose volt az az erős asszony így inkább a Visztula vizébe ölte magát. photo1 (13).jpg

A kutatók a valóságot azonban sokkal szárazabban látják. A sárkányt az akkori írások szerint valószínűleg az avar népek jelentették, akik valóban rettegésben tartották a város lakosait. A település körül élősködtek, miközben védelmi pénzt szedtek haszonállatok formájában. Ha nem kapták meg, amit akartak, nem lófejet küldtek vissza, hanem embereket raboltak, nehogy elfeledjék a krakkóiak mi is az a fegyelem. Azt pedig, hogy szegény városiak, a romantikus hatalmi harcok után nem sokkal egy Kegyetlen Boleszláv nevű uralkodót kaptak a fejük felé inkább hagyjuk is... 

A korábbi lengyel fővárost a turisták ma leginkább kulturális értékei miatt keresik fel. Ugyan ipara sem éppen elhanyagolható, a város történelmi központ is.

A Kárpátok északi nyúlványainál található Visztula folyó partjára az 500-as évek környékén érkeztek szláv népességek, akik a mocsaras vidék legmagasabb pontján, a Wavel magaslaton erődítményt építettek. A várost a legenda szerint Krak fejedelem alapította, akinek fiai a békét a települést rettegésben tartó sárkány megölésével nyerték el. A vadállat kivégzése és a dúló trónviszályok után szinte gyerekjáték volt a város számára a terjeszkedés és az, hogy 1038-ra fővárosi rangot érjen el. A település komoly trón és vallási viszályok színtere volt a századok során, mégis képes volt a folyamatos fejlődésre, melyet a XII. század alapozott meg. Ekkor létesítették Krakkó ikervárosát, mely ma az óvárosi rész és ilyenkor alapult az első kórház is. A XIII. század pedig magával - és a mese szerint a magyar hercegnővel- hozta a sóbányászatot, mely évszázadokig a legjelentősebb volt szerte Európában. A század emellett magával hozta a tatár támadásokat is, amire a hejnał mariacki nevű dallammal emlékeznek minden órában vagy minden délben a toronyórák. A tatár támadások után Krakkó újra képes volt a felvirágzásra, kövek kerültek az utcákra és kialakították vízvezetékrendszert is.  A város a közép-európai történelem során jelentős,  Hanza szövetség központja is lett, majd később, az 1500-as évek közepén elvesztette fővárosi rangját, de ipari és kulturális jelentősége megmaradt. Az Osztrák- Magyar Monarchia idejében osztrák fennhatóság alá került, majd pár évtizednyi szabadság után a II. Világháború egyik első elesett városa lett. krakkó2.jpg

A városba érkezéskor első célpontként az Óváros és a Kazimierz környékét érdemes felkeresni. A krakkói óváros 1978 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján. Itt található a Posztócsarnok, a Piactér, a Mária-templom és a Szent Adalbert templom. Nem messze található a korai zsidónegyed, a Kazimierz , melyet a Schindler listája című filmből is ismerhetünk. A Visztula partjára érkezve a királyi várhoz érhetünk, mely  -mint minden más történelmi emlék - szinte eredeti pompájában tartva áll. Itt található a királyi palota és a már említett Wavel-i Székesegyház is. A várnegyed csodaszép látványt nyújt és a fáradt turista egy rövid pihenőt is tehet a meseszép várkertben, hogy utána felmehessen a  Sandomierska toronyba  és meglátogassa a sárkánybarlangot és a néha tüzet okádó Sárkány szobrot. krakkó1.jpg

Krakkó nappal a csodaszép emlékek éjszaka pedig a bulik városa. Elérhető szinte minden zenei és szórakozási forma. Aki kávézókban szeretne ücsörögni a belvárosban az is jól érzi magát és az is, aki nem szeretne hosszú sétát tenni a legközelebbi szórakozóhelyig. Az idősebbek számára a jellegzetes éttermek, míg a fiatalok számára a bulihajók jelenthetnek kellemes esti kikapcsolódást, hogy utána egy élményekkel teli utazásról térhessenek haza. 

 

 

Bajorország központja Németország legsűrűbben lakott városa a városi séták egyik közkedvelt célpontja. Ha, valaki egy cseppet szeretne kapni a rendezett német hétköznapokból, a művészettörténetből és a század meghatározó eseményeinek helyszíneiből, feltétlenül látogasson el ide. 

A várost szerzetesek alapították 1158-ban, majd Oroszlán Henrik ideje alatt kezdett fejlődni, aki hidat épített az Istarra, hogy a terület sószállítmányait ezen a helyen keresztül vigyék a kereskedők - ez alapozta meg München árumegállító jogait, melyet Barbarossa Frigyes is elismert. Később városi rangot kapott, majd a Witteslbachok ideje alatt megépült az első hercegség is. A város a középkor végéig a Német-Római birodalom fővárosaként volt ismert. A császárság megszűnése után pedig fejedelmi központ volt. Annak ellenére, hogy Münchent a svédek elejtették és komoly pestis járvány is tombolt a falak között, a 30 éves háború végére ismét sikerült talpra állnia. München ezután a politikai és örökösödési háborúk kedvelt célpontja lett és Napóleon ideje alatt ismerték el újra először Bajor Királyság fővárosaként. A település virágzásnak indult és később az I. Világháború és a II. Világháború alatt töltött be sorsdöntő szerepeket. 1918-ban kikiáltották a Müncheni köztársaságot, majd megalapították az NSDAP-t . A köztársaság kikiáltása kerítette a színtérre a század történelmének meghatározó, rettegett alakját, Adolf Hitlert, aki a Müncheni Sörpuccs nevű puccskísérlet kiemelkedő alakja volt, aki később a városban írta alá a Müncheni Egyezményt Csehszlovákia feldarabolásáról. A várost később amerikai katonák foglalták el és elkezdett újjáépülni. münchen 1.jpg

Bár München a XX.században, 1972-ig sajnálatos történelmi események színtere volt nem szabad figyelmen kívül hagynunk kulturális jelentőségét. A késő-gót és barokk irányzatok a település meghatározó kulturális elemei. Ezeket a jegyeket hordozza a város központjában található Szent Péter templom is. Leghíresebb gót emlék az Alter Hof, mely IV. Lajos császári udvara volt. De gót stílusú a Frauenkirche, mely szintén a központban található. Az olasz barokk hírvivő képviselője, a Theatinerkirche , melyben szintén szabadon lehet gyönyörködni. A város építészetére szinte minden későbbi kulturális irányzat hatást gyakorolt. Ilyenek a klasszicista stílusban készült Nemzeti Színház és a historizmus hódítása alatt született Új Városháza. münchen2.jpg

A természet kedvelői számára kedvelt időtöltés lehet a számtalan parkban megtehető séta. A reneszánsz korban épült Hofgarden a korra hűen emlékező szelete a város kulturális oldalának. De itt található az Angolkert is, mely a New York-i Central Parknál is nagyobb területen helyezkedik el. Szinte lehetetlen összegezni mennyi park és természeti látnivaló van a városban. Itt terül el a botanikus kert, a Hirschgarten és a schleißheimi kastélypark is, míg a modern korba az Olimpiai Park vezet át. münchen4.jpg

München ma német gazdasági központ. Olyan világvállalatok székhelyéül szolgál, mint a BMV, az Allianz vagy a Siemens. A város fő ipari tevékenysége az autó és gépgyártás, a szoftveripar és a biotechnológia. München ezzel méltán érdemli ki Németország egyik üzleti központjának címét is. Az itt székelő vállalatok ugyanis a az ország 30 legjelentősebb vállalatai közt foglalnak méltó helyet. 

Mátyás király szülővárosa, központi szerepet töltött be a mai Erdély területén. Az őskortól folyamatosan lakott volt és nagy szerepet játszott az alakuló magyar történelem során. 

Már az Árpád-háziak is fontosnak tartották Kolozsvárt, mely az ókorban is már Észak-Dácia központjaként volt ismert.  Szent István király itt alapította meg a kolozsi várispánságot, majd Szent László itt alapította meg a Kolozsmonostori apátságot. Kolozsvár később szabad királyi városi rangot kapott és az Erdélyi fejedelemség kereskedelmi központja lett, a korban használatos "kincses" melléknévvel, Kincses Kolozsvárként. A település ezek után számos fontos történelmi esemény színtere lett. Itt született meg a magyarok igazságos királya, Hunyadi Mátyás és Bocskai István is. Itt választották fejedelemmé Bethlen Gábort és I. Rákóczi Györgyöt is, majd a jezsuiták elkergetéséig itt állt az első erdélyi egyetem, melyet Báthory István alapított. Később lakosai a reformációnak köszönhető vallási irányzatok hívei lettek, innen indult útjának az unitárius vallás is. kolozsvár2.jpg

A város a császári időkben Erdély fővárosa volt egészen a Kiegyezésig, amikor elvesztette fővárosi szerepét és bár az akkori modern irányzatokat követve fejlődésnek indult, inkább kulturális szerepe maradt erős, az ipar ekkor Aradaon, Temesvárott és Nagyváradon virágzott jelentősebb mértékben. 1918-ban elcsatolták Magyarországtól és románok foglalták el. Bár a második Bécsi Döntés értelmében egy rövid időre újra az országhoz tartozott, később ismét Románia közigazgatási egysége lett. A szocialista évek során az iparosítás volt jellemző a városra és ezalatt több román családot is betelepítettek. kolozsvár.jpg

A városban járva egy történelmi utazás részesei lehetünk. Mindenképp érdemes megtekinteni a közös történelem főbb színhelyeit. Ilyen például a Kolozsmonostori apátság és a gótikus Szent Mihály templom, mely a korai királyi időkbe vezet vissza. Itt tekinthető meg a magyarok legnépszerűbb uralkodójának, Mátyás királynak a szülőháza is. A városban járva feltűnnek a szecessziós emlékek is, mint például a Kós Károly által tervezett "kakasos templom". Aki pedig a kerteket, parkokat részesíti előnyben is megtalálhatja számítását. A városban számos parkot és kertet létesítettek, melyek közül a legnépszerűbb a botanikus kert, ahol több tízezer féle növény található. A másik legnépszerűbb kültéri látványosság a korábban Rákoczi-kert nevet viselő Sétatér, ahol egy kaszinó is található. A modern építészet szerelmesei pedig az itthon is népszerű Makovecz Imre által tervezett Törökvágási Református Templomot is megtekinthetik. kolozsvár3.jpg

Kolozsvár a történelem szerelmeseinek találkozó helyszíne. Aki igazán érdeklődik a régi korok emberei a magyar történelem iránt, itt biztos felemelő utazást tehet. 

 

 

A horvát főváros mindig is közel állt a magyarokhoz- korábban a magyar történelem során töltött be jelentős szerepet, manapság inkább a turisták célpontja. 

Zágráb, folyami fekvése miatt egészen az őskortól kezdve lakott terület volt, a Római Birodalom idején Andautonia nevet kapott, melynek az emlékét ma is őrzi. A történelem során legközelebb magyar vonatkozásban találkozhatunk vele, 1904-ben Szent László király alapított itt püspökséget, mely a hatalmi viszályok során többször menedékül szolgált. Később, a tatárjárás után,  szabad királyi városi rangot kapott és onnantól a horvát bán és várispán székhelyéül szolgált. Koronáztak itt Anjou királyt is. Jelentősége a törököktől való visszanyerés után növekedett újból, amikor jezsuiták érkeztek a városba,hogy többek közt gimnáziumot alapítsanak, melyet I.Lipót király követett, aki egyetemet alapított Zágrábban. A városban a Trianoni szerződések megkötéséig folyamatos fejlődés zajlott, mind kereskedelmi mind kulturális téren, mely a két világháború közti időszakban és a szovjetek ideje alatt is folytatódott. Később, 1991-ben, az ország függetlenné válásával kapott magasabb jogokat.

Zágráb_hírlevél_6.jpg 

Aki a horvát fővárosba szeretne látogatni, mindenképp menjen el a Felsővárosba, mely Zágráb történelmi központja. Még több középkori épület is áll, ami szintén látogatható; ilyen a 12 apostol szobra vagy a Szent Márk tér és a Szent Márk templom, amit eredetileg gótikus stílusban építettek és később neogótikus stílusban újítottak fel. A későbbi korok, nevezetesen a barokk legkiemelkedőbb képviselője, a Horvát Történelmi Múzeumnak is otthont adó Vojkovic palota, melyet a kagylók motívuma tesz különlegessé. A paloták mellett pedig a számtalan bástya és kapu közül fennmaradó Kamenita-kapu is érdekes turista célpont. A történelmi jelentőségű Káptalan Dombon található katedrálist mindenképp látni kell, míg a  Popov toronyból és a Lotrščak  bástyáról hihetetlen élményben lehet részünk : az előbbi csillagvizsgálóként is  működik az utóbbi az Alsóvárosra mutat szép panorámát. 

Zágráb_hírlevél_3.jpg

A horvát fővárosban a turisták szinte végig tudják sétálni a történelmet, mely sok vonatkozásban a saját történelmünk is. Az odalátogató egy napra a történelem színpadára léphet és járhatja végig annak minden díszletét. 

photo1_8_1398847702.jpg_640x648

Édes kis házak, messze kanyargó csatornák, illatos tulipánok – Amszterdamban a szerelem és a művészet az utcán hever, hogy útját állja a biciklijével közlekedő, alkotó léleknek – vagy menedéket adjon sok száz évvel ezelőtt az angol királynak és szeretőjének.

Amszterdam az utóbbi időben a legszabadabb városként lopta be magát a világ fiataljainak és örök fiatal lelkeinek a szívébe. A város azonban sokkal messzebbre menő múlttal rendelkezik – mint írtuk, akár angol királyi szemszögből is. A holland királyság fővárosát halászok alapították a XIII. század alatt, akik a névadó, Amstel folyó mellett találták meg számításukat. A városkép egészen 1585-ig faházakból állt, amikből mára már csak egy,  a Houten Huis – nemes egyszerűséggel, Faház- látható Begijnhofban.

Amszterdam_hírlevél_2.jpg

Az Aranykorszak alapozta meg a város európai jelentőségű településsé válását. Az 1585 és 1672 közti időszakban épült fel a Királyi Palota(Koninklijk Paleis), a és a Nyugati Templom , a Westerkerk is. Az korszaknak az angolok és a franciák támadása vetett véget, de a városnak sikerült fennmaradnia és az uralom után a XIX. század végén ismét erős lábra állt. Ekkor alakult ki a csatornarendszer is, ami a mai napig jellemzi a város képét.

 

Amszterdam szabadsága a művészet fejlődésében is megmutatkozik. Egyszerre kapnak jelentőséget a korábbi művészeti alkotások – legyen az festészet vagy építészet - és a modern irányzatok. Európa egyik művészeti központja ez, ahol rengeteg múzeum, többnyelvű színház és csodás mozi található. A mozik közül is kiemelkedik Tuschinski mozi mely az Art Deco amszterdami felfogásában épült meg. Ha minőségi kulturális szórakozásra vágyunk a színházak és mozik nagy részét a Leidse tér közelében találjuk meg. Errefele kaszinózhatunk is a Holland Kaszinóban, de akár egy élő műsor részesei is lehetünk a Lido színházban.

Amszterdam_hírlevél_4.jpg

A képzőművészet szerelmesei betérhetnek a számtalan világhírű múzeum egyikébe. A leghíresebbek a Nemzeti Múzeum (Rijksmuseum), melyben főként a holland mesterek művei találhatók a XVII.századból. A két legismertebb alkotó Vincent Van Gogh és Rembrandt művei, levelezései a róluk elnevezett múzeumokban kapnak helyet. A modern festészet rajongóit pedig a Stedeljik Museum – vagyis Városi múzeum csábítja időszakos kiállításaival.

Amszterdam_hírlevél_1.jpg

Amszterdamban virágzó művészet és a bohém lét tökéletes felüdülés lehet a kikapcsolódni, kiszakadni vágyóknak. Szemet gyönyörködtető alkotások között utazhatunk biciklivel, miközben az utcákat leomló faágak és virágok borítják. Kötelező azoknak, akik meg akarják ismerni a teljes szabadság érzését.