A korábbi lengyel fővárost a turisták ma leginkább kulturális értékei miatt keresik fel. Ugyan ipara sem éppen elhanyagolható, a város történelmi központ is.

A Kárpátok északi nyúlványainál található Visztula folyó partjára az 500-as évek környékén érkeztek szláv népességek, akik a mocsaras vidék legmagasabb pontján, a Wavel magaslaton erődítményt építettek. A várost a legenda szerint Krak fejedelem alapította, akinek fiai a békét a települést rettegésben tartó sárkány megölésével nyerték el. A vadállat kivégzése és a dúló trónviszályok után szinte gyerekjáték volt a város számára a terjeszkedés és az, hogy 1038-ra fővárosi rangot érjen el. A település komoly trón és vallási viszályok színtere volt a századok során, mégis képes volt a folyamatos fejlődésre, melyet a XII. század alapozott meg. Ekkor létesítették Krakkó ikervárosát, mely ma az óvárosi rész és ilyenkor alapult az első kórház is. A XIII. század pedig magával - és a mese szerint a magyar hercegnővel- hozta a sóbányászatot, mely évszázadokig a legjelentősebb volt szerte Európában. A század emellett magával hozta a tatár támadásokat is, amire a hejnał mariacki nevű dallammal emlékeznek minden órában vagy minden délben a toronyórák. A tatár támadások után Krakkó újra képes volt a felvirágzásra, kövek kerültek az utcákra és kialakították vízvezetékrendszert is.  A város a közép-európai történelem során jelentős,  Hanza szövetség központja is lett, majd később, az 1500-as évek közepén elvesztette fővárosi rangját, de ipari és kulturális jelentősége megmaradt. Az Osztrák- Magyar Monarchia idejében osztrák fennhatóság alá került, majd pár évtizednyi szabadság után a II. Világháború egyik első elesett városa lett. krakkó2.jpg

A városba érkezéskor első célpontként az Óváros és a Kazimierz környékét érdemes felkeresni. A krakkói óváros 1978 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján. Itt található a Posztócsarnok, a Piactér, a Mária-templom és a Szent Adalbert templom. Nem messze található a korai zsidónegyed, a Kazimierz , melyet a Schindler listája című filmből is ismerhetünk. A Visztula partjára érkezve a királyi várhoz érhetünk, mely  -mint minden más történelmi emlék - szinte eredeti pompájában tartva áll. Itt található a királyi palota és a már említett Wavel-i Székesegyház is. A várnegyed csodaszép látványt nyújt és a fáradt turista egy rövid pihenőt is tehet a meseszép várkertben, hogy utána felmehessen a  Sandomierska toronyba  és meglátogassa a sárkánybarlangot és a néha tüzet okádó Sárkány szobrot. krakkó1.jpg

Krakkó nappal a csodaszép emlékek éjszaka pedig a bulik városa. Elérhető szinte minden zenei és szórakozási forma. Aki kávézókban szeretne ücsörögni a belvárosban az is jól érzi magát és az is, aki nem szeretne hosszú sétát tenni a legközelebbi szórakozóhelyig. Az idősebbek számára a jellegzetes éttermek, míg a fiatalok számára a bulihajók jelenthetnek kellemes esti kikapcsolódást, hogy utána egy élményekkel teli utazásról térhessenek haza. 

 

 

A horvát főváros mindig is közel állt a magyarokhoz- korábban a magyar történelem során töltött be jelentős szerepet, manapság inkább a turisták célpontja. 

Zágráb, folyami fekvése miatt egészen az őskortól kezdve lakott terület volt, a Római Birodalom idején Andautonia nevet kapott, melynek az emlékét ma is őrzi. A történelem során legközelebb magyar vonatkozásban találkozhatunk vele, 1904-ben Szent László király alapított itt püspökséget, mely a hatalmi viszályok során többször menedékül szolgált. Később, a tatárjárás után,  szabad királyi városi rangot kapott és onnantól a horvát bán és várispán székhelyéül szolgált. Koronáztak itt Anjou királyt is. Jelentősége a törököktől való visszanyerés után növekedett újból, amikor jezsuiták érkeztek a városba,hogy többek közt gimnáziumot alapítsanak, melyet I.Lipót király követett, aki egyetemet alapított Zágrábban. A városban a Trianoni szerződések megkötéséig folyamatos fejlődés zajlott, mind kereskedelmi mind kulturális téren, mely a két világháború közti időszakban és a szovjetek ideje alatt is folytatódott. Később, 1991-ben, az ország függetlenné válásával kapott magasabb jogokat.

Zágráb_hírlevél_6.jpg 

Aki a horvát fővárosba szeretne látogatni, mindenképp menjen el a Felsővárosba, mely Zágráb történelmi központja. Még több középkori épület is áll, ami szintén látogatható; ilyen a 12 apostol szobra vagy a Szent Márk tér és a Szent Márk templom, amit eredetileg gótikus stílusban építettek és később neogótikus stílusban újítottak fel. A későbbi korok, nevezetesen a barokk legkiemelkedőbb képviselője, a Horvát Történelmi Múzeumnak is otthont adó Vojkovic palota, melyet a kagylók motívuma tesz különlegessé. A paloták mellett pedig a számtalan bástya és kapu közül fennmaradó Kamenita-kapu is érdekes turista célpont. A történelmi jelentőségű Káptalan Dombon található katedrálist mindenképp látni kell, míg a  Popov toronyból és a Lotrščak  bástyáról hihetetlen élményben lehet részünk : az előbbi csillagvizsgálóként is  működik az utóbbi az Alsóvárosra mutat szép panorámát. 

Zágráb_hírlevél_3.jpg

A horvát fővárosban a turisták szinte végig tudják sétálni a történelmet, mely sok vonatkozásban a saját történelmünk is. Az odalátogató egy napra a történelem színpadára léphet és járhatja végig annak minden díszletét.