Ragadd karon, fogj egy lakatot, ne mond meg hova mentek és ha még sexibb akarsz lenni kösd be a szemét, véletlenül se tudja, merre visz az út - aztán irány Európa, egy eldugott kis hotel nomeg a végére pecsételd meg a szerelmeteket egy lakattal Európa lakatfalainak egyikén ;) 

A szerelmes zegzugokhoz holnap is olvasnod kell a blogot, először válassz falat - majd ágyat, éttermet stb ;)

Ausztria

Bécs- Erdberger Steg 

Az érdekes külalakkal rendelkező gyalogos híd mi másra is lenne alkalmas, minthogy teret biztosítson a többszáz szerelmes lakatnak. A hely a Prater közelében található egy megállóra a buszállomástól és közel a vidámparkhoz.

Salzburg - Mozart híd

Hol máshol is lenne Salzburg legromantikusabb pontja, mint a híres nőcsábászról és kitűnő zenészről elnevezett Mozart-hídon? Az uriember szerencsére nem hagyott ott minden találkozó után egy lakatot, mert akkor már nem lenne hely ;)  A város egy nyugodt kis hétvége helyszíne, csendes szerelmeseknek egy "kis éji zenéhez" ;)

Csehország

Prága - Vlatava

John Lennon kérése, a Stand by me itt könnyen teljesülhet, ugyanis az énekesről elnevezett fal közelében található hídon hagyhatod ott szerelmetek nyomát. Prága így is úgy is gyönyörű, a lakat itt csak egy ürügy az utazásra ;)

Németország 

Frankfurt - Eiserner Steg

A korabeli állampolgárok akaratából épült híd, Frankfurt második legrégebbi gyalogos átkelője a folyó felett. A híd, ahogy ezt Frankfurttól már megszokhattuk kereskedelmi célt szimbolizált. Ma történelmi jelkép, ami híven őrzi sok pár emlékét.

Köln - Hohenzollen Steg 

Németország egyik legerősebb hídja az örök szerelem megpecsételésére is hivatott. A híd volt az, ami a világháború alatt szinte az utolsó pillanatig ellenállt a támadásoknak és újááépítése óta is alkalmas a napi több tíz vonat és több ezer gyalogos megtartására. Esküvő előtt, után ajánlatos. 

Lengyelország 

Krakkó - Kładka Ojca Bernatka

A hipermodern gyalogoshíd irigylésre méltó helyet kap az építészek körében. A Bernát szerzetesről elnevezett átjárót több díjjal jutalmazta a szakma és több tízezer lakattal a városlakók. A Kazimerz negyedtől indul így szinte a város központja, nem nehéz megtalálni. 

Szlovénia

Ljubljana - Mesarski most

Najó, egy picit morbid, hogy pont a hentesek hídján kezdték el a lakatok gyűjtését a párok, de mégis meg kell írnunk. Szóval a gyönyörű, ámde annál kimondhatatlanabb nevű  Ljubljana legszerelmesebb pontja a vágóhíd, egy híres Ádám és Éva szoborral, a gonosz kígyóval és egy Prometheus ilhette alkotással, nomeg varangyos békákkal akik egynap királyfik lesznek. Ezek után vicces pároknak ajánljuk. 

Hopp! Kaptunk egy utaslevelet ;)

Kedves Orangeways! 

Hamarosan 2 hónaposak leszünk a párommal, amit nektek - és a rossz prágai autópályának köszönhetünk. 

Idén áprilisig egy prágai tanfolyamon vettem részt és már alig vártam, hogy újra láthassam a családomat és a barátaimat. A cseh út mellett egy szakítás miatt döntöttem, hogy távol az otthonomtól pár hónap alatt ki tudjam heverni a lelki nehézségeket, így még egy kicsit szomorúan,de mégis nyitott szívvel tudtam nekilátni a hazafele útnak. 

A volt barátom egy 6 éves hosszú kapcsolat után szakított velem egy másik lány miatt, ezért úgy éreztem minden összedőlt körülöttem, mennem kell. Nagyon sokat vaciláltam, vajon jó döntést hozok-e meg és ha meghozom merre menjek, hogyan tartsam fenn most már csak magamat a legköltséghatékonyabban. Prága a viszonylagos közelsége miatt jó választásnak tűnt, hiszen ha valami fontos dolog történt könnyen haza tudtam jutni. 

Ahogy korábbi ingázásaim során is, most is busszal terveztem megtenni az utat Budapestig, addigra megszoktam már a cseh autópálya finom szóval élve rezgéseit ( ezt ti is biztos ismeritek ;) ), amik ha nem lennének ilyen rossz állapotban sose találkozom azzal az emberrel, akivel pillanatnyilag le szeretném élni az életem :)

Az utazás napja, ahogy ez már csak lenni szokott egy nagyon esős, felhős nap volt. Nagynehezen összeszedtem a csomagjaimat, bezártam a lakást és leadtam a kulcsot a házi néninek. Elindultam a buszmegálló felé, hogy feltuszkoljam a csomagjaimat a városi buszra, - ami pont az orrom előtt ment el....Még szerencse, hogy fél órával hamarabb tudtam elindulni, különben lekéstem volna a járatot. A járműre várakozva mondanom se kell, hogy nekem jött egy furcsa alak, lefröcskölt egy csomó autó és persze az esernyőm is tönkrement a széltől. Ott álltam ázott hajjal, rengeteg csomaggal és nagyon féltem, mi lehet még velem.

A buszt természetesen az indulás pillanatában kaptam el, és csak a sofőr jóindulatán múlott, hogy még nem hajtott el. Gyorsan betettem a csomagokat és leültem, betettem a fülhallgatót a fülembe, magamra húztam a kapucnimat, hogy senkise zavarjon és kifele bámultam az egyre távozó városra. Szerettem volna elszenderedni, de hála a cseh autópályának, a busz folyamatosan annyira zötykölődött, hogy azt hittem szét esik. Hát szét is esett. 

Az eső szakadt, a szél süvített én meg ernyő nélkül rostokolhattam egy  lerobbant buszban a semmi közepén. Az utasok telefonáltak, a buszvezető szidta az utat, meg úgy a cseheket általában, én meg egyre mérgesebben kétségbeesve egy lemerülő telefonnal vártam a sorsomat, miközben a csomagjaimat keresgéltem a busz oldalában szétázott hajjal. 

Az utasok természetsen össze-vissza szórták a cuccokat, míg a nagy káromkodás közepén egyszer csak azt éreztem, hogy már nem zuhog annyira az eső. Vagyis mikor felnéztem azt láttam, hogy  egy kedves, nem túl helyes de nagyon aranyos férfi felém tartja az ernyőjét. Én meg ázott hajjal lefolyt sminkkel bámultam rá. Miközben segített megkeresni a dolgaimat, kiderült hogy a fiú épp hazafele tart Pozsonyba és picit beszél is magyarul. 

A srác, vagyis Andrej megkínált egy szál cigivel, amit tekintettel a rettenetes helyzetre el is fogadtam, és míg beszélgettünk, egyszercsak azt vettem észre, hogy nem is várom annyira azt a mentesítő járatot, ami miatt a sofőr telefonálgatott és nem szeretném, ha hamar megérkeznénk és a hátralévő utat egyedül kellene eltöltenem. Annyi közös dolog akadt, annyira szép szemekkel nézett rám, pedig tényleg nem voltam éppen top formámban. A mentesítő járat aztán pár óra múlva, már sötétben megérkezett én meg reménykedtem, hogy sok benzinkútnál állunk majd meg, hogy azzal is húzzuk az időt. 

A félelmem, hogy elmegy a fiúm és soha többé nem látom szerencsére nem igazolódott be. Már ott elkérte minden elérhetőségemet és a sötétben egyszercsak megcsókolt, aztán csókolóztunk Pozsonyig, én pedig természetesen nem szóltam, hogy tudom, mindjárt le kellene szállnia. Sajnos a sofőr ennek ellenére bemondta melyik megálló következik, így Andrej is leszállt.

Az én szlovák fiúm aztán másnap már meghívott magához Pozsonyba és azóta is számtalanszor utaztunk át egymáshoz. Nagyon szeretem és remélem sok utat kell még megtennem veletek ;)