Hazánkat és a környező országokat számos amerikai szuperprodukció választja forgatási helyszínül. Az OrangeWays útvonalán ezen produkciók eredeti helyszíneit is megtekinthetjük. 

Az első, rögtön nyereményutunk helyszíne, Prága. Itt számos amerikai és európai műremek készült. 1996-ban itt forgatták a Mission Impossible első részét Tom Cruise-zal és John Voigh-tal. A jelenetek felvétele után pedig számos gonosz, természetfeletti lény csatangolt a város kanyargós, sötét utcáin, mígnem Quentin Tarantino is felfedezte a települést. A Motel című horror készítésekor, -bár a film, a sztori szerint Pozsonyban játszódik, -forgatási helyszínnek mégis Prágát jelölték meg. Az alkotást sokan elutasítják, mivel Európa ezen részét inkább keletként, mint Közép-Európaként tünteti fel. Az amerikai alkotókat azonban olyannyira nem zavarják a kritikák, hogy tavaly Ridley Scott kedvéért egy egész metróvonalat kellett lezárni a Child 44 felvételei alatt. 

Prága mellett egy másik csehországi helyszínt is meglátogathatnak a hosszabb útra készülők. Karlovy Vary városa ugyanis a közép-európai filmgyártás központja. A jelentős filmfesztivál mellett ez a város adott díszletet a Casino Royale című James Bond alkotásnak és Queen Latifah is a város utcáin mászkált az Utolsó Vakáció forgatásán. 

A második világháborús filmek kedvelt eredeti helyszíne Krakkó és környéke. Itt már sokkal szomorúbb történetekkel találkozhatunk, amik sajnos nem csak pár őrült rendező fantáziájában születtek meg, akik azért ilyen sikeresek mert minden pszichiáter futva menekül előlük. Leghíresebb alkotás Steven Spilberg, Schindler Listája, mely elképesztő színészekkel és szívfacsaró jelenetekkel érzékelteti a világháború alatt történt rémségeket. A város azóta újraéledt és már nem is hasonlít a felvételek alatti állapotra. 

Az amerikai producerek nem csak azért szeretik az európai városokat, mert sokszor eredeti képet mutatnak és szépségükkel kápráztatnak. A hollywoodi producerek szem előtt tartják, hogy sok európai ország, ezzel élénkítve filmiparát, lehetővé teszi hogy a leforgatott jelenetek költségeinek egy részét a készítők visszaigényeljék. Így biztos hogy a közeljövőben akár itthon akár az OrangeWays útvonalán sok más gigaprodukcióba futhatunk bele.  

Úgy tartja a mondás, a csehek azért kezdtek el gabonát termelni, hogy sört főzhessenek belőle. Végig nézve az ország történelmét, ebben nagy igazság lehet. 

A sörfőzés, mint sok nedű előállításának terjedése a kora-középkorban kezdődhetett  meg. A cseh kolostorokban már régen hódoltak a gabonaitalnak, amit egy 993-ból származó, a főzést megtiltó okirat is alátámaszt. A sörfőzők azonban szerencsére nem álltak kötélnek és 1073-ban már királyi engedéllyel folytatták a mesterséget. A cseh ital előállítása hamarosan királyi monopólium lett. A sör pedig a középkor üdítőitalává vált. Szinte mindenből készítettek sört, és szinte minden lakomának meg volt a maga párosítása. A leghíresebb cseh főzők Plzeň -ben és Budějovice-ben működtek a Velencei királytól kapott kiváltságokkal. A főzőket pedig az 1 mérföldes szabály védte, mely szerint a műhelyek körül egy 10 kilométeres sugárban tilos volt idegen főzetet mérni. 

 A sör olyan kedvelt itallá vált, hogy az 1500-as években már törvényt is hoztak rá, mégpedig a Sörtisztasági törvényt, mely kimondta, hogy az ital elkészítéséhez csak árpa, víz és komló használható. A törvény meghozása után hamarosan megjelentek az első, sörfőzés mesterségét taglaló iratok és hamarosan mérni is tudták az ital szárazanyagtartalmát, a Karel Napoleon Balling által bevezetett Balling-for mérő műszerrel. Ez a mérési eszköz a mai napig használatos.  

A sörfőzés a csehek szenvedélye lett. A XIX. századtól hivatalos iskolák működtek, melyekben az oklevelet megszerző sörfőzők tanultak. Hatalmas iparág lett az alkoholos ital előállítása, az Osztrák-Magyar Monarchia országai pedig kedvelt felvevő piac volt a cseh ital számára. A XIX. században alapították meg a Pilzeni Polgári Sörfőzdét, melyben a csehek szerint legkiválóbb Žatec menti komlót dolgozták fel. A nemzeti kinccsé vált iparág virágzott ezekben az időkben. 

A lüktető cseh "sörélet" mélyrepülése a második világháborúval kezdődött meg. A szocialista évek során pedig mindössze 4 sörfőzdét tartottak meg a 341-ből. Az igazi hanyatlást mégis, a tradicionális minőséghez tartozó sörfőzők számára a rendszerváltás utáni időszak jelentette, amikor a sörfőzők giga cégek tulajdonába kerültek, magukkal hozva egy gyorsabb de cseh természeti értéket alig tartalmazó kultúrát. A csehek, azonban nem élhetnek minőségi sör nélkül , így az utóbbi években számos családi vállalkozás alakult a kézműves alkohol elkészítésére, melyet mindenképp ki kell próbálnia annak, aki meglátogatja a színes országot. 

Forrás: praguebeertrip.com