Mátyás király szülővárosa, központi szerepet töltött be a mai Erdély területén. Az őskortól folyamatosan lakott volt és nagy szerepet játszott az alakuló magyar történelem során. 

Már az Árpád-háziak is fontosnak tartották Kolozsvárt, mely az ókorban is már Észak-Dácia központjaként volt ismert.  Szent István király itt alapította meg a kolozsi várispánságot, majd Szent László itt alapította meg a Kolozsmonostori apátságot. Kolozsvár később szabad királyi városi rangot kapott és az Erdélyi fejedelemség kereskedelmi központja lett, a korban használatos "kincses" melléknévvel, Kincses Kolozsvárként. A település ezek után számos fontos történelmi esemény színtere lett. Itt született meg a magyarok igazságos királya, Hunyadi Mátyás és Bocskai István is. Itt választották fejedelemmé Bethlen Gábort és I. Rákóczi Györgyöt is, majd a jezsuiták elkergetéséig itt állt az első erdélyi egyetem, melyet Báthory István alapított. Később lakosai a reformációnak köszönhető vallási irányzatok hívei lettek, innen indult útjának az unitárius vallás is. 

A város a császári időkben Erdély fővárosa volt egészen a Kiegyezésig, amikor elvesztette fővárosi szerepét és bár az akkori modern irányzatokat követve fejlődésnek indult, inkább kulturális szerepe maradt erős, az ipar ekkor Aradaon, Temesvárott és Nagyváradon virágzott jelentősebb mértékben. 1918-ban elcsatolták Magyarországtól és románok foglalták el. Bár a második Bécsi Döntés értelmében egy rövid időre újra az országhoz tartozott, később ismét Románia közigazgatási egysége lett. A szocialista évek során az iparosítás volt jellemző a városra és ezalatt több román családot is betelepítettek. 

A városban járva egy történelmi utazás részesei lehetünk. Mindenképp érdemes megtekinteni a közös történelem főbb színhelyeit. Ilyen például a Kolozsmonostori apátság és a gótikus Szent Mihály templom, mely a korai királyi időkbe vezet vissza. Itt tekinthető meg a magyarok legnépszerűbb uralkodójának, Mátyás királynak a szülőháza is. A városban járva feltűnnek a szecessziós emlékek is, mint például a Kós Károly által tervezett "kakasos templom". Aki pedig a kerteket, parkokat részesíti előnyben is megtalálhatja számítását. A városban számos parkot és kertet létesítettek, melyek közül a legnépszerűbb a botanikus kert, ahol több tízezer féle növény található. A másik legnépszerűbb kültéri látványosság a korábban Rákoczi-kert nevet viselő Sétatér, ahol egy kaszinó is található. A modern építészet szerelmesei pedig az itthon is népszerű Makovecz Imre által tervezett Törökvágási Református Templomot is megtekinthetik. 

Kolozsvár a történelem szerelmeseinek találkozó helyszíne. Aki igazán érdeklődik a régi korok emberei a magyar történelem iránt, itt biztos felemelő utazást tehet. 

Úgy tartja a mondás, a csehek azért kezdtek el gabonát termelni, hogy sört főzhessenek belőle. Végig nézve az ország történelmét, ebben nagy igazság lehet. 

A sörfőzés, mint sok nedű előállításának terjedése a kora-középkorban kezdődhetett  meg. A cseh kolostorokban már régen hódoltak a gabonaitalnak, amit egy 993-ból származó, a főzést megtiltó okirat is alátámaszt. A sörfőzők azonban szerencsére nem álltak kötélnek és 1073-ban már királyi engedéllyel folytatták a mesterséget. A cseh ital előállítása hamarosan királyi monopólium lett. A sör pedig a középkor üdítőitalává vált. Szinte mindenből készítettek sört, és szinte minden lakomának meg volt a maga párosítása. A leghíresebb cseh főzők Plzeň -ben és Budějovice-ben működtek a Velencei királytól kapott kiváltságokkal. A főzőket pedig az 1 mérföldes szabály védte, mely szerint a műhelyek körül egy 10 kilométeres sugárban tilos volt idegen főzetet mérni. 

 A sör olyan kedvelt itallá vált, hogy az 1500-as években már törvényt is hoztak rá, mégpedig a Sörtisztasági törvényt, mely kimondta, hogy az ital elkészítéséhez csak árpa, víz és komló használható. A törvény meghozása után hamarosan megjelentek az első, sörfőzés mesterségét taglaló iratok és hamarosan mérni is tudták az ital szárazanyagtartalmát, a Karel Napoleon Balling által bevezetett Balling-for mérő műszerrel. Ez a mérési eszköz a mai napig használatos.  

A sörfőzés a csehek szenvedélye lett. A XIX. századtól hivatalos iskolák működtek, melyekben az oklevelet megszerző sörfőzők tanultak. Hatalmas iparág lett az alkoholos ital előállítása, az Osztrák-Magyar Monarchia országai pedig kedvelt felvevő piac volt a cseh ital számára. A XIX. században alapították meg a Pilzeni Polgári Sörfőzdét, melyben a csehek szerint legkiválóbb Žatec menti komlót dolgozták fel. A nemzeti kinccsé vált iparág virágzott ezekben az időkben. 

A lüktető cseh "sörélet" mélyrepülése a második világháborúval kezdődött meg. A szocialista évek során pedig mindössze 4 sörfőzdét tartottak meg a 341-ből. Az igazi hanyatlást mégis, a tradicionális minőséghez tartozó sörfőzők számára a rendszerváltás utáni időszak jelentette, amikor a sörfőzők giga cégek tulajdonába kerültek, magukkal hozva egy gyorsabb de cseh természeti értéket alig tartalmazó kultúrát. A csehek, azonban nem élhetnek minőségi sör nélkül , így az utóbbi években számos családi vállalkozás alakult a kézműves alkohol elkészítésére, melyet mindenképp ki kell próbálnia annak, aki meglátogatja a színes országot. 

Forrás: praguebeertrip.com

Édes kis házak, messze kanyargó csatornák, illatos tulipánok – Amszterdamban a szerelem és a művészet az utcán hever, hogy útját állja a biciklijével közlekedő, alkotó léleknek – vagy menedéket adjon sok száz évvel ezelőtt az angol királynak és szeretőjének.

Amszterdam az utóbbi időben a legszabadabb városként lopta be magát a világ fiataljainak és örök fiatal lelkeinek a szívébe. A város azonban sokkal messzebbre menő múlttal rendelkezik – mint írtuk, akár angol királyi szemszögből is. A holland királyság fővárosát halászok alapították a XIII. század alatt, akik a névadó, Amstel folyó mellett találták meg számításukat. A városkép egészen 1585-ig faházakból állt, amikből mára már csak egy,  a Houten Huis – nemes egyszerűséggel, Faház- látható Begijnhofban.

Az Aranykorszak alapozta meg a város európai jelentőségű településsé válását. Az 1585 és 1672 közti időszakban épült fel a Királyi Palota(Koninklijk Paleis), a és a Nyugati Templom , a Westerkerk is. Az korszaknak az angolok és a franciák támadása vetett véget, de a városnak sikerült fennmaradnia és az uralom után a XIX. század végén ismét erős lábra állt. Ekkor alakult ki a csatornarendszer is, ami a mai napig jellemzi a város képét.

Amszterdam szabadsága a művészet fejlődésében is megmutatkozik. Egyszerre kapnak jelentőséget a korábbi művészeti alkotások – legyen az festészet vagy építészet - és a modern irányzatok. Európa egyik művészeti központja ez, ahol rengeteg múzeum, többnyelvű színház és csodás mozi található. A mozik közül is kiemelkedik Tuschinski mozi mely az Art Deco amszterdami felfogásában épült meg. Ha minőségi kulturális szórakozásra vágyunk a színházak és mozik nagy részét a Leidse tér közelében találjuk meg. Errefele kaszinózhatunk is a Holland Kaszinóban, de akár egy élő műsor részesei is lehetünk a Lido színházban.

A képzőművészet szerelmesei betérhetnek a számtalan világhírű múzeum egyikébe. A leghíresebbek a Nemzeti Múzeum (Rijksmuseum), melyben főként a holland mesterek művei találhatók a XVII.századból. A két legismertebb alkotó Vincent Van Gogh és Rembrandt művei, levelezései a róluk elnevezett múzeumokban kapnak helyet. A modern festészet rajongóit pedig a Stedeljik Museum – vagyis Városi múzeum csábítja időszakos kiállításaival.

Amszterdamban virágzó művészet és a bohém lét tökéletes felüdülés lehet a kikapcsolódni, kiszakadni vágyóknak. Szemet gyönyörködtető alkotások között utazhatunk biciklivel, miközben az utcákat leomló faágak és virágok borítják. Kötelező azoknak, akik meg akarják ismerni a teljes szabadság érzését.

Van egy hely a földön, ahol a modern és régi találkozik, van egy hely, ahol a művészet megfér az esti szórakozással, van egy hely, ami mindenki számára elérhető -- egy hely Ausztria közepén. 

Bécs megnyitotta a kapukat a fiataloknak a kultúra előtt, és az óvárosban egy létrehozott egy helyet, ahol mindenki szabadon olvashat, pihenhet, alkothat -  a Múzeumi Negyedet. A patinás emlékeket őrző épületek mellé került a Modern Művészetek Múzeuma, és a régi emlékek elkezdtek élni a fiatalokkal. 

A helyen korábban a monarchia nagyságát jelképező istállóépület állt, ma a kultúra nagysága uralkodik. Itt található a Bécsi Műcsarnok, a klasszikus művészetek kedvelői számára, de itt kap helyet a két nagy modern művészeti kiállítótér, a fehér kocka alakú Leopold Múzeum és a fekete kocka alakú MUMOK - ami akár a LUMU testvére is lehetne. A téren eközben zajlik az élet. Írók, festők jönnek reggel, találkoznak fiatal barátaikkal, kifekszenek a napra a kihelyezett modern stílusú padokra és beszívják a falakból áradó kultúrát. 

Itt találkozik a divat a képzőművészettel , ugyanis itt rendezik meg évente kétszer a hivatalos divathét osztrák verzióját az, MQ Vienna Fashion Week-et. A bemutatókon szinte bárki részt vehet egy jelképes, 10 Euró-s összegért. Az osztrákok valósággal bolondulnak a modern textilművészetért. Nemcsak megtekintik a tervezők által kreált ruhakölteményeket, de vásárolnak is. 

A Museumsquartier nappal a szabad művészet tere, ahol a fiatalok mellett a gyermekekre is gondolnak. Este azonban beindul a zene és DJ-k játszanak az alkotásban megfáradt művészlelkeknek. 

Frankfurt am Mainhattan, becézik a német gazdasági várost a németek.  Frankfurt mindig is nagy gazdasági jelentőséggel bírt, ami mostanára annyira megnőtt, hogy szinte egy Manhattan-hez hasonlító várost húztak fel a középkori alapok mellé.

A város évezredek óta, kereskedelmi jelentőséggel bírt. A régészeti leletek szerint már a neolitikumban is éltek itt emberek, de a római időkben is katonai bázis volt. Atelepülés, jelentőségét véglegesen a verduni szerződés után alapozta meg: itt koronázták meg a királyokat, 1562-től pedig a Német-Római császárokat is. Frankfurt a XIII. században szerezte meg a független birodalmi város címet, melyet a címerében szereplő sas is jelképez. A birodalmi várossá avatás után engedélyezték a kereskedelmet is, ezzel alapítva meg Európa későbbi gazdasági központját. 

Frankfurt élete mindig is az ipar és a kereskedelem elengedhetetlen eszköze, a pénz körül forgott. 1585-ben itt alakult meg az első ’’tőzsde’’ mivel a városban annyi pénznem forgott, hogy kénytelenek voltak bevezetni egy valutaváltási rendszert.  A történelem zavaros évszázadai alatt a város függetlenségét és gazdasági jelentőségét, többször próbálták lecsökkenteni, de a vezetés mindig hamar újra tudta építeni magát.Frankfurt am Main ma a Németország ötödik legnagyobb települése. Gazdasági jelentősége főként a tőzsdén alapul. Itt működik az Európai Központi Bank, a Frankfurti Értékpapírtőzsde és az EUREX a világ legnagyobb határidőtőzsdéje. A város a világ 7. és az Európai Unió leggazdagabb városa, emellett Európa fő internetelosztó központja. A német városhoz tartozik a DE-CIX, mely 20 ország 180 internetszolgáltatójának továbbít adatokat. 

Aki sétát akar tenni Frankfurtban, egyszerre kalandozhat egy történelmi világ és a modern pénzügyi élet színfalai között. Az óvárosban a II. Világháború után csak egy középkori ház maradt épen. Az itt látható Römerberg egy 9 épületből álló komplexum, mely ma városházaként működik. A közelben a frankfurti Sóhajok hídja található, amit – ha már Frankfurt – az adózni induló kereskedőkről neveztek el, akiknek át kellett haladniuk a híd alatt. Itt látható a Römerhalle is, melyben régen az arany és ezüstkereskedők tartottak vásárokat. A modern várost a felhőkarcolók jellemzik, melyek híven tükrözik a Frankfurt a Mainhattan elnevezést. Az óriási épületeket a Taunusanlage nevű park közelében, a Mainzer Landstrasse-n lehet meglátogatni.

A gazdaság mellett a város adott otthont, a németek legnagyobb becsben tartott művésze, Goethe születésének. A házat, melyben megszületett eredeti állapotába állították így szintén látogatható. A kultúra képviseletében emellett Frankfurt ad otthont a szintén európai jelentőségű Frankfurti könyvvásárnak, melyen átadták Eszterházy Péternek a Könyvkereskedők Békedíját, ami az egyik legrangosabb elismerés.

Frankfurt történelme kimeríthetetlen adathalmazt hordoz magában. A város egyszerre gazdasági és kulturális jelentőségű a lenyűgöző ellentéttel, melyet a békés óváros és a hatalmas felhőkarcolók képe okoz. Olyanoknak ajánljuk, akik több napot szánnak arra, hogy megnézzék ezt a színes és lüktető várost.