Írtunk már Krakkó városáról de egy lényeges momentumot csak sejtettünk a történetből. Mégpedig a sárkány, a királylány és a királyfiak meséjét. Hogy mi igaz belőle - arra már a kutatók is rájöttek és ha végig olvassátok, Ti is megtudhatjátok. 

Történt egyszer pedig a messzi Wawel-domb környékén, hogy a folyóparti területet Krak király szerette volna elfoglalni - és hogy ők legyenek a pozitív szereplők - megművelni, felvirágoztatni. A terv sikerült is és a király és udvara akkora bulit ült, hogy arról feljegyzések se maradtak. A mulatozás hevében azonban egy dolgot nem vettek figyelembe : a domboldalon már izgatottan ücsörgő sárkányt, aki alig várta, hogy friss, mámoros hússal tömje meg bendőjét. A nagy szembesülés után a királynak és népének rendesen elkezdett fájni a feje, a sárkány ugyanis hetente egy állatot kért a látszólagos békéért cserébe. Ha nem kapott állatot, embereket evett meg helyette - és még ahhoz is volt bőr a képén, hogy a vacsora után szinte teljesen kiigya a Visztula vizét.

A hosszú, rettegésben eltöltött évek alatt a király, két feltűnési viszketegségben szenvedő fia, II. Krak és Lech úgy döntöttek, az év hőseiként végeznek a sárkánnyal. A gyermekek, - ezzel is megpecsételve a "hosszú családi békét" - összedugták a fejüket, mit is kellene tenni a szörnnyel. Bekértek az udvarba ezért minden olyan sárkányölős akciómesét, amiben hős férfiak próbálkoznak eltenni a rémes lényeket fej fölül.  Durvábbnál durvább dolgokat találtak ki, míg nem egy nap egy hirtelen ötlettől vezérelve - melyet valószínűleg egy furmányos kis udvarhölgy adhatott nekik- kénnel töltött juhot adtak egy nagy és sokatmondó kacsintással az állatnak, aki ez után forgatókönyvszerűen elpusztult. 

Az igazi muri csak ezután vette kezdetét. Sharing is caring - de nem, ha ezen a korona múlik. A fiúk, mint az örökségre évekig váró emberek, annyira összevesztek azon; hogy melyiknek is sikerült megölnie a gaz sárkányt hogy Krak kénytelen volt végezni fivérével, majd dicsőségben hazatérni a városba, miközben krokodil könnyeket ejtett testvére halála okán. A királyfi később II. Krak néven uralkodott egészen addig míg le nem bukott és el nem űzték a városból.

A figyelem ezután a király egyetlen épen maradt lányára, Wandára szegeződött, aki válogatni kezdett az udvarlók közül. De ahogy ez lenni szokott miközben a királylány a fehér királyfira várt -  a sötét paraszt érkezett egy német lovag személyében. Ritiger - a paraszt- erőszakosan döngette a lány várának kapuit, miközben az mindent elkövetett hogy a lovagot még csak ne is érdekelje. Ritiger égtelen, hiú haragra gerjedt és minden összehazudott kapcsolatát bevetve megfenyegette szegény Wandát a város elpusztításával. Wanda sajnos sose volt az az erős asszony így inkább a Visztula vizébe ölte magát. 

A kutatók a valóságot azonban sokkal szárazabban látják. A sárkányt az akkori írások szerint valószínűleg az avar népek jelentették, akik valóban rettegésben tartották a város lakosait. A település körül élősködtek, miközben védelmi pénzt szedtek haszonállatok formájában. Ha nem kapták meg, amit akartak, nem lófejet küldtek vissza, hanem embereket raboltak, nehogy elfeledjék a krakkóiak mi is az a fegyelem. Azt pedig, hogy szegény városiak, a romantikus hatalmi harcok után nem sokkal egy Kegyetlen Boleszláv nevű uralkodót kaptak a fejük felé inkább hagyjuk is... 

Hazánkat és a környező országokat számos amerikai szuperprodukció választja forgatási helyszínül. Az OrangeWays útvonalán ezen produkciók eredeti helyszíneit is megtekinthetjük. 

Az első, rögtön nyereményutunk helyszíne, Prága. Itt számos amerikai és európai műremek készült. 1996-ban itt forgatták a Mission Impossible első részét Tom Cruise-zal és John Voigh-tal. A jelenetek felvétele után pedig számos gonosz, természetfeletti lény csatangolt a város kanyargós, sötét utcáin, mígnem Quentin Tarantino is felfedezte a települést. A Motel című horror készítésekor, -bár a film, a sztori szerint Pozsonyban játszódik, -forgatási helyszínnek mégis Prágát jelölték meg. Az alkotást sokan elutasítják, mivel Európa ezen részét inkább keletként, mint Közép-Európaként tünteti fel. Az amerikai alkotókat azonban olyannyira nem zavarják a kritikák, hogy tavaly Ridley Scott kedvéért egy egész metróvonalat kellett lezárni a Child 44 felvételei alatt. 

Prága mellett egy másik csehországi helyszínt is meglátogathatnak a hosszabb útra készülők. Karlovy Vary városa ugyanis a közép-európai filmgyártás központja. A jelentős filmfesztivál mellett ez a város adott díszletet a Casino Royale című James Bond alkotásnak és Queen Latifah is a város utcáin mászkált az Utolsó Vakáció forgatásán. 

A második világháborús filmek kedvelt eredeti helyszíne Krakkó és környéke. Itt már sokkal szomorúbb történetekkel találkozhatunk, amik sajnos nem csak pár őrült rendező fantáziájában születtek meg, akik azért ilyen sikeresek mert minden pszichiáter futva menekül előlük. Leghíresebb alkotás Steven Spilberg, Schindler Listája, mely elképesztő színészekkel és szívfacsaró jelenetekkel érzékelteti a világháború alatt történt rémségeket. A város azóta újraéledt és már nem is hasonlít a felvételek alatti állapotra. 

Az amerikai producerek nem csak azért szeretik az európai városokat, mert sokszor eredeti képet mutatnak és szépségükkel kápráztatnak. A hollywoodi producerek szem előtt tartják, hogy sok európai ország, ezzel élénkítve filmiparát, lehetővé teszi hogy a leforgatott jelenetek költségeinek egy részét a készítők visszaigényeljék. Így biztos hogy a közeljövőben akár itthon akár az OrangeWays útvonalán sok más gigaprodukcióba futhatunk bele.  

Mozart szülővárosa, Ausztria legrégebbi városa Salzburg, melyet a zenekedvelők mellett a kastélyok szerelmesei is szívesen keresnek fel.

A város az újkőkor óta lakott terület, melyben már a VI. században és létesítettek kolostort, amit Szent Péter-ről neveztek el. Később a kolostor püspöki székhely lett. 1166-ban porig rombolták, mivel II. Badenburgi Konrád a császár beleegyezése nélkül kezdett uralkodni Salzburgban, de az újjáépítés után szabad várossá választották. Salzburg a barokk időkben töltött be jelentős szerepet Ausztria történelmében. Itt született az egyik legjelentősebb zeneszerző, Wolfgang Amadeus Mozart is, aki élete felét a település falai közt töltötte. Mozart szülőhelye később a felvilágosodás osztrák színhelyévé vált. Tudósok és művészek érkeztek, hogy elméleteikkel és alkotásaikkal kápráztassák a lakosokat és az odalátogatókat. 

Salzburgban járva mindenképp érdemes felkeresni a Dómnegyedet, mely a barokk fellegvára. A vallási élet központjának számító dóm mellett kastélyokban, dísztermekben gyönyörködhetünk, miközben meseszép kilátás tárul a lábunk elé. A korszak legkiemelkedőbb kulturális alakjának Mozartnak a szülőháza sincs messze. A Getreidegasse 9. szám alatt található épületben az érdeklődők nem csak a helyet nézhetik meg, ahol a zenei zseni született, hanem megtekinthetik fenn maradt hangszereit, személyes tárgyait is. A Nemzetközi Mozart Alapítvány a kiállítást folyamatosan bővíti, izgalmasabbá téve azt. 

A város egyik kiemelt híressége a Hellbrunni kastély, melyet 1612 után a hercegérsek számára építettek. A mai kor embere is részese lehet akkori hercegi és papi kiváltságoknak és láthatja a kastélyparkban, fák alatti vízi játékokat. Ma kulturális események, színházi előadások és felolvasóestek kedvelt helyszíne. A másik kiemelt építmény a hegy tetején található szinte teljes középkori pompájában megmaradt Hohensalzburg vár. 

Salzburg a művészetek és a szép környezet szerelmeseinek városa. Olyan hely, ahova szinte kötelező ellátogatnia minden európai szerelmespárnak. 

A korábbi lengyel fővárost a turisták ma leginkább kulturális értékei miatt keresik fel. Ugyan ipara sem éppen elhanyagolható, a város történelmi központ is.

A Kárpátok északi nyúlványainál található Visztula folyó partjára az 500-as évek környékén érkeztek szláv népességek, akik a mocsaras vidék legmagasabb pontján, a Wavel magaslaton erődítményt építettek. A várost a legenda szerint Krak fejedelem alapította, akinek fiai a békét a települést rettegésben tartó sárkány megölésével nyerték el. A vadállat kivégzése és a dúló trónviszályok után szinte gyerekjáték volt a város számára a terjeszkedés és az, hogy 1038-ra fővárosi rangot érjen el. A település komoly trón és vallási viszályok színtere volt a századok során, mégis képes volt a folyamatos fejlődésre, melyet a XII. század alapozott meg. Ekkor létesítették Krakkó ikervárosát, mely ma az óvárosi rész és ilyenkor alapult az első kórház is. A XIII. század pedig magával - és a mese szerint a magyar hercegnővel- hozta a sóbányászatot, mely évszázadokig a legjelentősebb volt szerte Európában. A század emellett magával hozta a tatár támadásokat is, amire a hejnał mariacki nevű dallammal emlékeznek minden órában vagy minden délben a toronyórák. A tatár támadások után Krakkó újra képes volt a felvirágzásra, kövek kerültek az utcákra és kialakították vízvezetékrendszert is.  A város a közép-európai történelem során jelentős,  Hanza szövetség központja is lett, majd később, az 1500-as évek közepén elvesztette fővárosi rangját, de ipari és kulturális jelentősége megmaradt. Az Osztrák- Magyar Monarchia idejében osztrák fennhatóság alá került, majd pár évtizednyi szabadság után a II. Világháború egyik első elesett városa lett. 

A városba érkezéskor első célpontként az Óváros és a Kazimierz környékét érdemes felkeresni. A krakkói óváros 1978 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján. Itt található a Posztócsarnok, a Piactér, a Mária-templom és a Szent Adalbert templom. Nem messze található a korai zsidónegyed, a Kazimierz , melyet a Schindler listája című filmből is ismerhetünk. A Visztula partjára érkezve a királyi várhoz érhetünk, mely  -mint minden más történelmi emlék - szinte eredeti pompájában tartva áll. Itt található a királyi palota és a már említett Wavel-i Székesegyház is. A várnegyed csodaszép látványt nyújt és a fáradt turista egy rövid pihenőt is tehet a meseszép várkertben, hogy utána felmehessen a  Sandomierska toronyba  és meglátogassa a sárkánybarlangot és a néha tüzet okádó Sárkány szobrot. 

Krakkó nappal a csodaszép emlékek éjszaka pedig a bulik városa. Elérhető szinte minden zenei és szórakozási forma. Aki kávézókban szeretne ücsörögni a belvárosban az is jól érzi magát és az is, aki nem szeretne hosszú sétát tenni a legközelebbi szórakozóhelyig. Az idősebbek számára a jellegzetes éttermek, míg a fiatalok számára a bulihajók jelenthetnek kellemes esti kikapcsolódást, hogy utána egy élményekkel teli utazásról térhessenek haza. 

Bajorország központja Németország legsűrűbben lakott városa a városi séták egyik közkedvelt célpontja. Ha, valaki egy cseppet szeretne kapni a rendezett német hétköznapokból, a művészettörténetből és a század meghatározó eseményeinek helyszíneiből, feltétlenül látogasson el ide. 

A várost szerzetesek alapították 1158-ban, majd Oroszlán Henrik ideje alatt kezdett fejlődni, aki hidat épített az Istarra, hogy a terület sószállítmányait ezen a helyen keresztül vigyék a kereskedők - ez alapozta meg München árumegállító jogait, melyet Barbarossa Frigyes is elismert. Később városi rangot kapott, majd a Witteslbachok ideje alatt megépült az első hercegség is. A város a középkor végéig a Német-Római birodalom fővárosaként volt ismert. A császárság megszűnése után pedig fejedelmi központ volt. Annak ellenére, hogy Münchent a svédek elejtették és komoly pestis járvány is tombolt a falak között, a 30 éves háború végére ismét sikerült talpra állnia. München ezután a politikai és örökösödési háborúk kedvelt célpontja lett és Napóleon ideje alatt ismerték el újra először Bajor Királyság fővárosaként. A település virágzásnak indult és később az I. Világháború és a II. Világháború alatt töltött be sorsdöntő szerepeket. 1918-ban kikiáltották a Müncheni köztársaságot, majd megalapították az NSDAP-t . A köztársaság kikiáltása kerítette a színtérre a század történelmének meghatározó, rettegett alakját, Adolf Hitlert, aki a Müncheni Sörpuccs nevű puccskísérlet kiemelkedő alakja volt, aki később a városban írta alá a Müncheni Egyezményt Csehszlovákia feldarabolásáról. A várost később amerikai katonák foglalták el és elkezdett újjáépülni. 

Bár München a XX.században, 1972-ig sajnálatos történelmi események színtere volt nem szabad figyelmen kívül hagynunk kulturális jelentőségét. A késő-gót és barokk irányzatok a település meghatározó kulturális elemei. Ezeket a jegyeket hordozza a város központjában található Szent Péter templom is. Leghíresebb gót emlék az Alter Hof, mely IV. Lajos császári udvara volt. De gót stílusú a Frauenkirche, mely szintén a központban található. Az olasz barokk hírvivő képviselője, a Theatinerkirche , melyben szintén szabadon lehet gyönyörködni. A város építészetére szinte minden későbbi kulturális irányzat hatást gyakorolt. Ilyenek a klasszicista stílusban készült Nemzeti Színház és a historizmus hódítása alatt született Új Városháza. 

A természet kedvelői számára kedvelt időtöltés lehet a számtalan parkban megtehető séta. A reneszánsz korban épült Hofgarden a korra hűen emlékező szelete a város kulturális oldalának. De itt található az Angolkert is, mely a New York-i Central Parknál is nagyobb területen helyezkedik el. Szinte lehetetlen összegezni mennyi park és természeti látnivaló van a városban. Itt terül el a botanikus kert, a Hirschgarten és a schleißheimi kastélypark is, míg a modern korba az Olimpiai Park vezet át. 

München ma német gazdasági központ. Olyan világvállalatok székhelyéül szolgál, mint a BMV, az Allianz vagy a Siemens. A város fő ipari tevékenysége az autó és gépgyártás, a szoftveripar és a biotechnológia. München ezzel méltán érdemli ki Németország egyik üzleti központjának címét is. Az itt székelő vállalatok ugyanis a az ország 30 legjelentősebb vállalatai közt foglalnak méltó helyet. 

Mátyás király szülővárosa, központi szerepet töltött be a mai Erdély területén. Az őskortól folyamatosan lakott volt és nagy szerepet játszott az alakuló magyar történelem során. 

Már az Árpád-háziak is fontosnak tartották Kolozsvárt, mely az ókorban is már Észak-Dácia központjaként volt ismert.  Szent István király itt alapította meg a kolozsi várispánságot, majd Szent László itt alapította meg a Kolozsmonostori apátságot. Kolozsvár később szabad királyi városi rangot kapott és az Erdélyi fejedelemség kereskedelmi központja lett, a korban használatos "kincses" melléknévvel, Kincses Kolozsvárként. A település ezek után számos fontos történelmi esemény színtere lett. Itt született meg a magyarok igazságos királya, Hunyadi Mátyás és Bocskai István is. Itt választották fejedelemmé Bethlen Gábort és I. Rákóczi Györgyöt is, majd a jezsuiták elkergetéséig itt állt az első erdélyi egyetem, melyet Báthory István alapított. Később lakosai a reformációnak köszönhető vallási irányzatok hívei lettek, innen indult útjának az unitárius vallás is. 

A város a császári időkben Erdély fővárosa volt egészen a Kiegyezésig, amikor elvesztette fővárosi szerepét és bár az akkori modern irányzatokat követve fejlődésnek indult, inkább kulturális szerepe maradt erős, az ipar ekkor Aradaon, Temesvárott és Nagyváradon virágzott jelentősebb mértékben. 1918-ban elcsatolták Magyarországtól és románok foglalták el. Bár a második Bécsi Döntés értelmében egy rövid időre újra az országhoz tartozott, később ismét Románia közigazgatási egysége lett. A szocialista évek során az iparosítás volt jellemző a városra és ezalatt több román családot is betelepítettek. 

A városban járva egy történelmi utazás részesei lehetünk. Mindenképp érdemes megtekinteni a közös történelem főbb színhelyeit. Ilyen például a Kolozsmonostori apátság és a gótikus Szent Mihály templom, mely a korai királyi időkbe vezet vissza. Itt tekinthető meg a magyarok legnépszerűbb uralkodójának, Mátyás királynak a szülőháza is. A városban járva feltűnnek a szecessziós emlékek is, mint például a Kós Károly által tervezett "kakasos templom". Aki pedig a kerteket, parkokat részesíti előnyben is megtalálhatja számítását. A városban számos parkot és kertet létesítettek, melyek közül a legnépszerűbb a botanikus kert, ahol több tízezer féle növény található. A másik legnépszerűbb kültéri látványosság a korábban Rákoczi-kert nevet viselő Sétatér, ahol egy kaszinó is található. A modern építészet szerelmesei pedig az itthon is népszerű Makovecz Imre által tervezett Törökvágási Református Templomot is megtekinthetik. 

Kolozsvár a történelem szerelmeseinek találkozó helyszíne. Aki igazán érdeklődik a régi korok emberei a magyar történelem iránt, itt biztos felemelő utazást tehet. 

Úgy tartja a mondás, a csehek azért kezdtek el gabonát termelni, hogy sört főzhessenek belőle. Végig nézve az ország történelmét, ebben nagy igazság lehet. 

A sörfőzés, mint sok nedű előállításának terjedése a kora-középkorban kezdődhetett  meg. A cseh kolostorokban már régen hódoltak a gabonaitalnak, amit egy 993-ból származó, a főzést megtiltó okirat is alátámaszt. A sörfőzők azonban szerencsére nem álltak kötélnek és 1073-ban már királyi engedéllyel folytatták a mesterséget. A cseh ital előállítása hamarosan királyi monopólium lett. A sör pedig a középkor üdítőitalává vált. Szinte mindenből készítettek sört, és szinte minden lakomának meg volt a maga párosítása. A leghíresebb cseh főzők Plzeň -ben és Budějovice-ben működtek a Velencei királytól kapott kiváltságokkal. A főzőket pedig az 1 mérföldes szabály védte, mely szerint a műhelyek körül egy 10 kilométeres sugárban tilos volt idegen főzetet mérni. 

 A sör olyan kedvelt itallá vált, hogy az 1500-as években már törvényt is hoztak rá, mégpedig a Sörtisztasági törvényt, mely kimondta, hogy az ital elkészítéséhez csak árpa, víz és komló használható. A törvény meghozása után hamarosan megjelentek az első, sörfőzés mesterségét taglaló iratok és hamarosan mérni is tudták az ital szárazanyagtartalmát, a Karel Napoleon Balling által bevezetett Balling-for mérő műszerrel. Ez a mérési eszköz a mai napig használatos.  

A sörfőzés a csehek szenvedélye lett. A XIX. századtól hivatalos iskolák működtek, melyekben az oklevelet megszerző sörfőzők tanultak. Hatalmas iparág lett az alkoholos ital előállítása, az Osztrák-Magyar Monarchia országai pedig kedvelt felvevő piac volt a cseh ital számára. A XIX. században alapították meg a Pilzeni Polgári Sörfőzdét, melyben a csehek szerint legkiválóbb Žatec menti komlót dolgozták fel. A nemzeti kinccsé vált iparág virágzott ezekben az időkben. 

A lüktető cseh "sörélet" mélyrepülése a második világháborúval kezdődött meg. A szocialista évek során pedig mindössze 4 sörfőzdét tartottak meg a 341-ből. Az igazi hanyatlást mégis, a tradicionális minőséghez tartozó sörfőzők számára a rendszerváltás utáni időszak jelentette, amikor a sörfőzők giga cégek tulajdonába kerültek, magukkal hozva egy gyorsabb de cseh természeti értéket alig tartalmazó kultúrát. A csehek, azonban nem élhetnek minőségi sör nélkül , így az utóbbi években számos családi vállalkozás alakult a kézműves alkohol elkészítésére, melyet mindenképp ki kell próbálnia annak, aki meglátogatja a színes országot. 

Forrás: praguebeertrip.com

A horvát főváros mindig is közel állt a magyarokhoz- korábban a magyar történelem során töltött be jelentős szerepet, manapság inkább a turisták célpontja. 

Zágráb, folyami fekvése miatt egészen az őskortól kezdve lakott terület volt, a Római Birodalom idején Andautonia nevet kapott, melynek az emlékét ma is őrzi. A történelem során legközelebb magyar vonatkozásban találkozhatunk vele, 1904-ben Szent László király alapított itt püspökséget, mely a hatalmi viszályok során többször menedékül szolgált. Később, a tatárjárás után,  szabad királyi városi rangot kapott és onnantól a horvát bán és várispán székhelyéül szolgált. Koronáztak itt Anjou királyt is. Jelentősége a törököktől való visszanyerés után növekedett újból, amikor jezsuiták érkeztek a városba,hogy többek közt gimnáziumot alapítsanak, melyet I.Lipót király követett, aki egyetemet alapított Zágrábban. A városban a Trianoni szerződések megkötéséig folyamatos fejlődés zajlott, mind kereskedelmi mind kulturális téren, mely a két világháború közti időszakban és a szovjetek ideje alatt is folytatódott. Később, 1991-ben, az ország függetlenné válásával kapott magasabb jogokat.

Aki a horvát fővárosba szeretne látogatni, mindenképp menjen el a Felsővárosba, mely Zágráb történelmi központja. Még több középkori épület is áll, ami szintén látogatható; ilyen a 12 apostol szobra vagy a Szent Márk tér és a Szent Márk templom, amit eredetileg gótikus stílusban építettek és később neogótikus stílusban újítottak fel. A későbbi korok, nevezetesen a barokk legkiemelkedőbb képviselője, a Horvát Történelmi Múzeumnak is otthont adó Vojkovic palota, melyet a kagylók motívuma tesz különlegessé. A paloták mellett pedig a számtalan bástya és kapu közül fennmaradó Kamenita-kapu is érdekes turista célpont. A történelmi jelentőségű Káptalan Dombon található katedrálist mindenképp látni kell, míg a  Popov toronyból és a Lotrščak  bástyáról hihetetlen élményben lehet részünk : az előbbi csillagvizsgálóként is  működik az utóbbi az Alsóvárosra mutat szép panorámát. 

A horvát fővárosban a turisták szinte végig tudják sétálni a történelmet, mely sok vonatkozásban a saját történelmünk is. Az odalátogató egy napra a történelem színpadára léphet és járhatja végig annak minden díszletét.