Honfoglalás, híres csaták és országgyűlési központ - ez mind Pozsony, a magyar történelem sorsalakító döntéseinek helyszíne. Az Orangeways járataival könnyen elérhető.
A város először 907-ben került be a magyar történelembe, a híres pozsonyi csata helyszíneként, amikor az ellenséges frank seregek annyira megijedtek honfoglaló őseinktől, hogy egészen az Enns folyóig menekültek. 1002-ben a Pannonhalmi Apátság alapító levelet küldött melyben Szent István a városnak adományozta a beérkező vámok egy harmadát. Innentől Pozsony fontos lett, mint földrajzi elhelyezkedése, mind vallási jelentősége miatt. Innen származik Búvár Kund legendája is, és párszáz évvel később Mátyás király is itt alapított egyetemet; majd 1526-ban lett az ország fővárosa és ami még fontosabb koronázási városa is.
A vallási és területi háborúk alatt a város a protestánsok elleni székhelyként kapott szerepet, ahol számtalan katolikus ellenes embert ítéltek el az úgy nevezett Pozsnyi Vértörvényszéken, később azonban visszanyerte kulturális és politikai szerepét. Itt adtak ki az első magyar folyóiratot, a Magyar Hírmondót és itt működött a királyi jog akadémia is. A reformkor alatt pedig innen indult az első lóvontatású vasút és Pozsony adott otthont az ország reformálását megelőző hosszú vitáknak egészen az 1919-es elcsatolásáig.
Pozsonyban mind a magyar mind a szlovák oldalon elsősorban a törtenelmi helyszínek szolgálnak látnivalóul. Az érdeklődők megtekinthetik a frissen felújított várat, melyhez több híres és hírhedt kapun vezet az út, a Corvin kapu, a Bécsi kapu, a Győzelmi Kapu, mind mind fontos helyszínek. A várból kijutva a Fő tér fele az erősebb idegzetűek már készülhetnek, ugyanis megtekinthető egy igazi, rémtörténetekkel teli, középkori kínzókamra. A szebb lelkeknek a téren a gótikus és reneszánsz stílusban épült Városháza szolgál látnivalóul.
A történelmi utazás során mindenképp meg kell látogatni a magyar királyok és királynők koronázási helyét, a Szent Márton Székesegyházat. 1563 és 1835 között minden uralkodónak kötelező volt ellátogatnia a Székesegyházba, ha komolyan gondolta uralkodási szándékát, majd betérni a ma Mihály utcának nevezett utca csakugyan patinás épületei közé, hogy egy-egy "lesifirka" erejéig megigyanak egy italt az utca számtalan ivóhelyén. Pedig még nem is ismerhették a Kofolát, aminek az íze a Dr.Pepper üdítőhöz hasonlít és talán az Aranyfácánt sem. Talán...
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.